Gondolatvilágunk magvetése

Tanítói szolgálata során az Úr Jézus is rendkívül kihangsúlyozta a gondolati élet fontosságát.

Márk 7:14-23

14 És ismét magához szólítva az egész sokaságot, azt mondta nekik: Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg:

15 Nincs semmi az emberen kívül való, amely belejutva tisztátalanná tenné, hanem ami belőle jön ki, az teszi tisztátalanná az embert.

16 Ha valakinek van füle a hallásra, hallja meg!

17 Amikor a sokaságot elhagyva bement a házba, a tanítványai megkérdezték a példázat felől.

18 Erre így válaszolt nekik: Ti is ennyire értetlenek vagytok? Nem értitek, hogy semmi olyan, ami kívülről jut az emberbe, nem teheti tisztátalanná,

19 mert az nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és az árnyékszékbe kerül? Ezzel ő minden ételt tisztának nyilvánított.

20 Azt mondta továbbá: Ami az emberből jön ki, az teszi tisztátalanná az embert,

21 mert onnan belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság,

22 házasságtörés, kapzsiság, gonoszság, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, gőg, esztelenség.

23 Mindezek a gonoszságok belülről származnak, és ezek teszik tisztátalanná az embert.

Megtörettetés és tanítványság

"Hogy valamely lélek termékeny legyen az Úrnak, annak előfeltétele a megtört szellem, amely nem szegül ellen az Atya akaratának. Isten nem nagy erőkifejtést vár tőlünk, hanem azt akarja, hogy belássuk saját gyöngeségünket; nem ellenálló erőt kíván, hanem Iránta való készséget. Minden erő Tőle való; az Ő ereje a mi gyöngeségünk által jut céljához."

Aki igazán tanítvány szeretne lenni, időről-időre el kell jutnia a megtörettetés állapotába. 

Ha éppen ilyen állapotban vagyunk, így tekinthetünk erre :-)

Róm 8:28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint elhívottak.

Tanulni Tőled és Rólam Uram! - Scofield jegyzetek 1.

"Isten Igéjének tanulmányozása meg fogja változtatni az életedet"
Éppen tegnap olvastam ezt a mondatot Rick Warren-től és azért szólt hozzám, mert most ismét egy visszaigazolást kaptam e mondat által.

Vallom, hogy az életem megváltozása (nem a körülményeimé!) és a gondolkodásom megújulása nem a megtérésemmel következett be, hanem attól kezdve, amikor elkezdtem tanulmányozni Isten igéjét. Úgy szoktam mondani: amikortól komolyan vettem Istent :-)


Olvasni addig is olvastam a Bibliát, de bevallom, sok mindent nem értettem, sok minden nem szólt hozzám, sőt sok minden megijesztett. Pl. amikor azt olvastam, hogy az elűzött asszonyt együtt említette az ige a paráznákkal (3Móz 21:7 Parázna és megszeplősített asszonyt el ne vegyenek, se olyan asszonyt, aki elűzetett az ő férjétől, el ne vegyenek; mert a [pap] az ő Istenének van szentelve.)
Húh, de ijesztő volt. Talán arra sem figyeltem, hogy kinek szól az intés, csak a szavakat láttam...


2007-ben tértem meg, de a gondolkodásom változását 2010-re teszem. Addigra kiszáradtam és a Szent Szellem által megértettem, hogy az Ige tanulmányozására van szükségem.

Nem tudom, hogy történhetett a kiszáradásom, pedig rendszeresen jártam az Istentiszteletekre és hallgattam más tanításokat is. Most úgy látom, addig, tehát 2010-ig is éppen ezek a más tanítások tartottak életben: az Eredményes Élet felvételei, amely akkoriban még Üzletember Találkozó néven futott.


Élő kapcsolatom kezdetét Istennel 2009. karácsonyára teszem... de ahogy ezt a mondatot leírtam, máris tudom, hogy ez nem igaz. :-)
2007. szeptemberében, amikor a gyermekeim apukája halálos fenyegetettséggel feküdt az intenzív osztályon, álmomban szólt hozzám Isten. A Bibliát még nem ismertem, 4-5 hete tértem meg. Azt sem tudtam, milyen könyvek vannak a Szentírásban. Éppen ezért már akkor nyilvánvaló volt, hogy csakis Istentől való lehet az üzenet: a Példabeszédek 5-ös fejezetét adta nekem akkor álmomban...

Azt viszont, amikortól én kerestem a kapcsolatot Istennel, 2009. év végétől számítom.
Lehet, hogy ez, vagyis a személyes kapcsolat vezetett a felismerésig, hogy valami hiányzik? Úgy értem a kiszáradás általi (amely csak egy tünet volt) felismerésig, hogy valami nagy baj van? Addig, amíg rá nem jöttem, hogy az Ige tanulmányozása az, amelynek hiánya miatt a kiszáradást éreztem? 
Nem tudom. Mások is vannak élő kapcsolatban Istennel, gondolom, akik azóta is abban a gyülekezetben (az én korábbi, első gyülekezetem) vannak. Abban, ahol inkább lebeszélnek a tanulásról, ahol nincs Bibliaiskola és az Igéről való tanulást kiprédikálják, mint elítélendő, de legalábbis kinevetendő dolgot. Mi az, hogy téged nem tanít a Szent Szellem? Miért kell Neked másoktól tanulni? Biztosan nem vagy megfelelő kapcsolatban Istennel! Ejnye-bejnye!!!


Nos, én 2010-ben vettem egy nagy levegőt és csodás módon, az utolsó pillanatban sikerült beíratkoznom egy internetes Bibliaiskolába.

Ekkor aztán átéltem valami fenséges és csodás állapotot:
A korábban megértett belső imám, amely így hangzott: Tőled és Rólad akarok tanulni Uram!, tartalommal, értelemmel, céllal és magyarázattal telítődött. Bár egész addigi életemben is tanultam (a szakmám is olyan, amely folyamatos továbbképzést igényel) és szerettem tanulni, soha életemben olyan békességes megelégedettséget nem éreztem, mint amikor elkezdtem az Igéről tanulni és sorban nyíltak meg előttem az összefüggések. 
Emlékszem a hihetetlen rácsodálkozásra, amit akkor éreztem, mikor felfedeztem, hogy már az Ószövetség is Jézus Krisztusról tanít. Addig teljesen különálló részekként tekintettem az Ó- és Újszövetségre. (Azt nem érdemes feledni, hogy pedig akkor már 3 éve jártam minden létező gyülekezeti alkalomra, nem csak a vasárnapiakra!) Most aztán csak hálát, hálát és hálát adtam Istennek, hogy megmutatta, sokkal-sokkal mélyebb tartalma van a Szentírásnak és olyan összefüggései, amelyek nemcsak elámítottak, de a hitemet és ragaszkodásomat is rendkívüli módon erősítették.


Ugyanakkor mindig is tudtam (de ez sem tőlem volt), hogy önmagában az ismeret csak felfuvalkodottsághoz vezet, és ezt szem előtt tartottam. Hogy bölcsesség nélkül, amely csak Istentől magától származhat, az ismeret csak felfuvalkodottá tesz. Így sokat imádkoztam azért, hogy az ismereteken felül Isten a szívembe írja az Ő tanításait.

Péld 2:1 Fiam! ha beveszed az én beszédeimet, és az én parancsolataimat elrejted magadnál, 2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre, 3 Igen, ha a bölcsességért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, 4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: 5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. 6 Mert az Úr ad bölcsességet, az ő szájából tudomány és értelem [származik].

Péld 9:10 A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

Ézs 11:2 Akin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcsességnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.

Isten most is hűséges volt és csodásan dolgozott bennem a tanulmányok alatt és útján... Ez egy külön történet :-)

Jak 4:8 Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. 

Az, hogy a korábbi gyülekezetemben nem tartották értéknek az Igéről való tanulást, miközben én a saját életemben tapasztaltam áldásos hatását, azt hiszem, egyike volt azon mozaik-darabkáknak, melyekből végül - 2013-ban - összeállt Isten terve számomra: nem vagyok otthon az akkori gyülekezetemben, hiába az elkötelezettség, hiába a hűség. 
Azért arról is érdemes megemlékezni, hogy a tanítások és viselkedések abban a közösségben mind-mind azt sugallták: az áldás a körülményeim - pl. az anyagi helyzet - javulásában mérhető. Nos, ebben az időszakban éppen hogy romlottak a körülményeim, így szégyent és kárhoztatást éreztem. Arról az áldásról, amely a gondolkodásom megváltozásában látszódott, senkivel nem beszélhettem.
Végül már tudtam: a hűséghez vagyok hűséges. Nem akartam másik gyülekezetbe menni és azt sem tudtam, helyes-e elmenni. Szenvedtem, de kitartottam, eszem ágában sem volt másik közösséget keresni. Ma már mosolygok rajta: tényleg csak a hűségesség helyesnek tartott formája miatt maradtam. Azon viszont még most sem tudok mosolyogni, hogy közben rettegtem, hogy lázadás férkőzött a szívembe. Mennyit sírtam az Úr előtt! Ez 2012-ben kezdődött és szintén egy külön történet :-)


Nos, szóval amivel kezdtem: "Isten Igéjének tanulmányozása meg fogja változtatni az életedet". Lám, lám, ezek szerint ez nem csak velem történik így - gondoltam néhány napja Rick Warren mondatát olvasva.


Ma reggel aztán egy új könyvem bevezetőjét kezdtem olvasni, melynek röviden Scofield jegyzetek a címe. Ez igazából kézikönyv, magyarázatos jegyzetek a Biblia tanulmányozásához.

Már az elején ezt olvastam:

"A Biblia egyetlen részét sem lehet helyesen felfogni, ha nem ismerjük az illető fejezetnek az egész Könyvben elfoglalt helyét....

Minden gyümölcsöző bibliatanulmányozás elengedhetetlen előfeltétele, hogy általános áttekintésünk legyen róla."

Woow! Egy újabb visszaigazolás, miért akkor kezdett igazán szólni hozzám a Biblia, amikor a tanulmányok alatt kezdtem egy áttekintő képet kapni és megérteni az összefüggéseket! :-)
Számomra a gyümölcse valóban megjelent a bibliatanulmányozásnak és annak, hogy a kapcsolódásokat kezdtem megérteni :-)


Szeretnék most az előbb említett könyv bevezetőjéből, melynek címe A Biblia áttekintése, néhány gondolatot itt magamnak - és nektek - emlékeztetőül feljegyezni:


I. A BIBLIA EGYSÉGES KÖNYV. Hét nagy ismertetőjel tanúsítja az egységét
1. végig egyetlen Istenről tesz tanúbizonyságot; 
2. folyamatos történelmet alkot; 
3. kijelentések a jövőről, melyek megvalósulásáról is tudósít a Biblia; 
4. a Biblia az igazság előrehaladó kibontakozása (Márk 4:28 Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes buzát a kalászban); 
5. egyetlen megváltásról tesz bizonyságot; 
6. végig egyetlen nagy téma: Krisztus személye és műve; 
7. 44 író húsz évszázad alatt megalkotta a tanítás tökéletes összhangját)


II. A BIBLIA A KÖNYVEK KÖNYVE. 66 könyv alkotja az egyetlen Könyvet.


III. A BIBLIA KÖNYVEINEK BEOSZTÁSA CSOPORTOKBA. Öt nagy csoport, öt kulcsszó, a közös téma: Jézus Krisztus.
1. Előkészítés: Az ÓSZÖVETSÉG előkészület Krisztusra
2. Megvalósítás: Az EVANGÉLIUMOK kinyilatkoztatják Őt a világnak
3. Hirdetés: A CSELEKEDETEKben hirdetik Őt
4. Magyarázat: A LEVELEK megmagyarázzák az Ő evangéliumát
5. Teljesség: A JELENÉSEKben teljességre jut Isten minden terve Krisztusban és Krisztus által

Az Ószövetségen belüli csoportok:
Törvény: 1Mózes - 5Mózes
Történelem: Józsué - Eszter
Költészet és bölcsesség: Jób - Énekek Éneke
Prófécia: Ézsaiás - Malakiás


IV. A BIBLIA ELMONDJA AZ EMBERI TÖRTÉNELMET. Az 1Mózes 11-től Cselekedetek 2-ig Izráellel foglalkozik, a pogányokról csupán Izráellel kapcsolatban van szó.
Izráel azért játszik olyan jelentős szerepet, mert Isten az egész világra kiható feladatokat ruházott reá.
5Móz 7:7 Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok;

Izráel küldetése:

(1) Isten egységéről szóló bizonyságtétel (5Móz 6:4 Halld Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!; Ézs 43:10 Ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr; és szolgám, akit elválasztottam, hogy megtudjátok és higgyetek nekem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!)
(2) Szemléletessé tenni, hogy az igaz Isten imádása áldást hoz (5Móz 33:29 Boldog vagy Izrael! Kicsoda olyan mint te? Nép, akit az Úr véd, a te segítségednek pajzsa, és aki a te dicsőségednek fegyvere! Hízelegnek majd neked a te ellenségeid, és te azoknak magaslatait taposod.; 1Krón 17:21 És kicsoda olyan, mint a te néped, az Izrael, egy nemzetség a földön, amelyért elment volna az Isten, hogy megváltaná magának népül; hogy magadnak nagy és rettenetes nevet szerezz, kiűzvén a pogányokat a te néped elől, amelyet Egyiptomból megszabadítál!)
(3) Elfogadni és megőrizni az Isteni kinyilatkoztatást (Róm 3:1 Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek? 2 Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten reájuk bízta az ő beszédeit.)
(4) Hogy belőle támadjon a Messiás, a világ Üdvözítője és Ura


Izráel bibliai történetének 7 különálló időszaka:

(1) Ábrahám elhívásától (1Mózes 12) a kivonulásig (2Mózes 1-20)
(2) A kivonulástól Józsué haláláig
(3) Józsué halálától a héber királyság megalapításáig Saul alatt
(4) A királyok kora Saultól a fogságig
(5) A fogság ideje
(6) A helyreállított ország Júda babiloni fogságának befejezésétől Jeruzsálem pusztulásáig Kr.u. 70-ben
(7) A mai szétszóratás


V. A BIBLIA KÖZPONTI TÉMÁJA: KRISZTUS. Minden előző Írás ehhez a központhoz vezet és minden utána következő Írás belőle indul ki.

Kepler a bolygómozgásról szóló törvényeiről

A világegyetem nem saját feje után megy, hanem szigorú törvények irányítják - ezt Stephen Hawking mondta.

Igen, a természet nem káosz (zűrzavar), hanem kozmosz (szép rend). 

Vajon hogyan lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felsorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?

Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel-díjat, azt mondta: „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.”

A véletlent a nem világos részek kiegészítésére iktatták be pl. az evolúciós elméletbe. De a tudomány segít feltárni az Univerzumot, így egy kétszáz évvel ezelőtt „véletlennek” hitt (!) folyamat ma már nem tartozik a véletlenek szférájába.

A véletlen - mondják a tudósok - matematikai lehetetlenség.

Igen, a Világegyetemnek van értelmi szerzője, Intelligens Tervezője! :-)

Isten fiának lenni, Isten házában lakozni

Szeretem p. Bende tanításait. Is :-)
Részlet a minapi tanításból (kiemelés tőlem):


Ján 1:11-12 Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;

Befogadták-e Őt az emberek? Az övéi, akikhez Ő jött, befogadták-e Őt? Nem! Viszont akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten fiaivá legyenek. Mi a legnagyobb dolog ebben a világban? Nem az, hogy Isten fiává lehetsz?

Nem volt hol lakoznia. Ha én az Ő tanítványa vagyok, nem garantált, hogy lesz hol laknom. Ha Jézusnak nem volt garantálva, nekem se lesz. Nem garantált az, hogy a legjobb dolgokban lesz részem, de Isten fia vagyok. (Ha azért keresed Jézust, mert azt hiszed, hogy anyagi áldásban részesülhetsz, akkor eltévesztetted. :-) Az a karácsonyi Jézuska, de az másik dolog.)

Miután ezen elgondolkodtunk, hogy lehet, nincs hova lehajtani a fejünket…

Zsolt 84:3-4 [84:4-5] A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem! Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela.

Boldogok, akik lakoznak a Te házadban!

Zsolt 84:10 [84:11] Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

Zsolt 23:6 Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.

Mielőtt félreértenéd, nézzük meg, mit jelent az Úr házában lakozni. Ez nem azt jelenti, hogy beköltözöl a gyülekezet épületébe, és nem is a dormosokra vonatkozik :-) – bár bizonyára szívesen használják ezt a verset –, hanem ez az Úr jelenlétét jelenti. Azt jelenti, hogy az Úr jelenlétében lenni. Dávidnak, aki épített egy sátrat, ahova szabadon bemehetett a frigyládához és leülhetett Isten jelenlétében, számára ez jelentette Isten házát, Isten jelenlétét. Jobb egy nap Isten jelenlétében, mintsem ezer helyen másutt!

Alázat. Oda kell mennem Istenhez, hogy elvegye az én erőtlenségemet, ami lehet, hogy az én erősségem, és alázat által, imában és Isten Igéjében, az Ő szentségében élhetek Isten jelenlétében. Erre hívattam el. Isten fia vagyok. Isten fia vagy, és nem kicsiny dologra hívattál el. Nem arra, hogy nagy házad legyen, hanem arra, hogy Isten házában lakozzál, ami a legnagyobb dolog ezen a világon.



A teljes tanítás itt olvasható, nézhető, hallgatható:

http://bibliaszol.hu/Isten-hazaban-lakozni

Isten mindent a mi javunkra alakít

Ezt a néhány sort korábban (2013.augusztus) jegyeztem fel egy mp3-as tanításból. Sajnos nem írtam fel, ki tanított, de a gondolatokat érdemes megőrizni a szívünkben:

"Lesznek olyan időszakok az életedben, amikor olyan szomorúságon mégy át, amit még soha nem tapasztaltál. De Isten valami csodálatossá tudja azt alakítani. Mindent a mi javunkra alakít.

A te munkádban, a te karrieredben is lesz olyan időszak, amikor valamit éppen megszülsz. Valamit kér tőled az Úr, és egyre jobban biztos vagy abban, hogy fájdalmas lesz és fogsz sírni és fogsz jajgatni. Lesz olyan, amikor feljajdulsz, lesz olyan, amikor kétségbe vonod az egészet, hogy vajon jó döntést hoztál-e. Mindeközben életet adsz valaminek, amit Jézus benned és rajtad keresztül akar elvégezni. Állj erre készen.

Álljunk készen arra, hogy Isten rajtunk keresztül akar életet adni egy szolgálatnak."

Benne bízzunk, Benne gyönyörködjünk, és hagyjuk Reá az útjainkat

P. Julian beszélt (http://bibliaszol.hu/Isten-hazaban-lakozni) erről az igéről a minap. Arról, hogy minden, ami az életünkben van, annak célja van. Ez a cél, hogy Benne bízzunk, Benne gyönyörködjünk, és Ráhagyjuk az útjainkat. És arról, hogy megéri, mert Isten minden. Ő tanít bennünket, és megmutatja nekünk Önmagát, kijelenti Magát számunkra, hogy milyen Ő.

Arra gondoltam ismét, hogy soha olyan közelségbe nem kerülhettem volna Istennel, ha nem dől össze az életem.

Igen, megtapasztaltam azt, ahogyan magamra maradok, majd azt is, hogy az evilági kincsek mennyire múlandóak és milyen keveset érnek.
Megtapasztaltam, ahogyan a régi barátok elfordultak tőlem, sőt azt is ahogyan a korábbi testvérek gyanakodva szemlélik az életemet, mondván: nemhogy nőne az anyagi biztonsága, sőt elvesztette mindenét. Akkor csak nincs rendben valami az életében, úgy tűnik, nem jó keresztény!

Hálás vagyok Istennek a megtérésemért és - bár már nem vagyok köztük - az első közösségemért is. Ma még fogalmam sincs, miért karizmatikusok közé kellett kezdetben kerülnöm, de azt már látom, hogy Isten miért szakította el a hozzájuk kötő szálakat egyenként. Fájdalmas folyamat volt, és iszonyú volt ebben a folyamatban benne lenni és értetlenül szemlélni. (Egyszer majd írok erről mindenképp.)

Azt tanultam, azt láttam korábban, hogy Isten mindenképpen magaslatra állít, de akik tanítottak, a magaslatot, a kiemelést a körülményekben mérték. Hát ennek a mértéknek, kívánalomnak bizony nem feleltem meg. :-)

Még egyáltalán nem született meg bennem a döntés, hogy új közösségbe menjek, de az érzés már nem volt friss, hogy idegen vagyok az akkoriban, amikor ezeket a sorokat írtam egy közösségbeli, hozzám akkor közel álló, idősebb barátnőmnek:



"Drága Jutkám!

Ma megértettem valamit ezért egy elég fura kérésem lesz:

Ne imádkozz azért, hogy mentsen ki Isten a bajaimból!

 Nem akarok primőr gyümölcsöt, csak olyat, ami a maga idejében érik (1.zsoltár!)

Péter esetében a bukás válságából (amikor elárulta az Urat) képesség, érettség, tapasztalat, vigasztalás, bölcsesség, tudás és krisztussal való egység származott.

(Nem én tudtam így megfogalmazni, most olvastam p. Stevens könyvében)

Azért kell imádkozni, hogy szembesülni tudjak minden tehetetlenségemmel, erőtlenségemmel, minden gyengeségemmel. Ez most - így érzem - különösen igaz az üzleti dolgokra. Nem véletlen, hogy ezen a területen vagyok a legszorosabb prés alatt.
Nem akarok hát ellenállni a meggyengítő folyamatnak mert akkor nem tudom átélni és elfogadni a megfeszítettségemet és elmarad a feltámadás, Krisztus ereje, az új élet. :-)

Lehet, hogy ezért van olyan sok sikertelen keresztény Jutka. Mert mindenáron sikeresek akarunk lenni és azért imádkozunk, hogy kimeneküljünk a bajokból. Még mielőtt az áldássá válna Isten kezében.

Az Atya kézben tart mindent. Az én dolgomat is. 

Ráadásul én csak piciny eszköz vagyok a nagy "harcban". Mindennek a célja Isten dicsősége és én örömmel és hálával vagyok akár oly módon is eszköze Istennek, hogy látszólag bukott vagyok. Csak Ő tudja az útjainkat..."


P. Julian ezt is mondta:
Isten a mi életünkben, a mi családjainkban, itt ahol vagyunk, Isten tud olyan helyre vinni bennünket, ahol megelégedhetünk. Ott mondhatom azt: A legjobb életem van. Aztán visszanézhetek, és mondhatom: „Köszönöm, Uram! Mert bízhatok Benned. Lehet, semmim sincs, de mindenem megvan. Bízhatok Benned. Rád bízhatom az életem.” Erről szól az életünk. Lehetünk börtönben, mint József. Tudod, mit mondott? Azt, hogy az Úr vele volt.

A legjobb életem van :-)

A körülményeim nem ezt mutatják mások számára és ha a körülményeimre nézek, a magam számára sem. 
De az igazság az, hogy "Lehetünk mi is ezen a helyen. Igen, lehet, hogy nincs meg mindenem, de van megbocsátás a szívemben, van örömöm, van békességem és szeretetem."


Ennyi :-)

---------

Minő "véletlen"!

Oswald Chambers-től ma éppen ezt olvastam, miután a fentieket leírtam (kiemelések tőlem):


A MEGALÁZTATÁS VÖLGYÉBEN

"...ha valamit tehetsz, légy segítségül nékünk, könyörülve rajtunk" (Mk 9,22).

Minden felemelő időszak után hirtelen lökéssel visszaesünk azokba a dolgokba, amelyek sem nem szépek, sem nem költőiek, nem is izgalmasak. A hegycsúcs magasságát le lehet mérni a völgy szürke robotján. Mégis a völgyben kell Isten dicsőségére élnünk. Látjuk az Ő dicsőségét a hegyen, de ott nem élhetünk. A megaláztatás völgyében válik hűségünk értékessé Isten számára, itt bizonyul hitünk valódinak. Legtöbben csak akkor tudunk valamit tenni, ha a hősi magaslaton járunk - szívünk természetes önzése miatt van ez. De Isten azt akarja, hogy a völgy durvára hasított lejtőjén éljünk a vele való személyes kapcsolatunkból vele összhangban. Péter úgy gondolta, pompás dolog lett volna ott maradni a hegyen, de Jézus Krisztus levitte tanítványait a völgybe, arra a helyre, ahol megkapják a látomás magyarázatát.

"Ha valamit tehetsz..." Le kell jönnünk a megaláztatás völgyébe, hogy kipusztuljon belőlünk a kételkedés. Nézz vissza megtapasztalásodra és úgy találod, hogy kételkedtél az Ő hatalmában mindaddig, amíg fel nem ismerted, kicsoda Jézus Krisztus. Mikor a hegyen voltál, mindent elhittél, de mi történt, amikor a völgyben a rideg tényekkel kellett szembenézned? Talán képes vagy bizonyságot tenni megszentelődésedről, de mi van azzal, ami most megaláztatást jelent neked? Amikor legutoljára fenn voltál a hegyen Istennel, megláttad, hogy minden hatalom az Úr Jézusé mennyen és földön. Itt a megaláztatás völgyében mégis kételkedsz?



Nos igen :-)
Bár sosem kételkednék!
De Istennek időről időre szembesítenie kell engem (minket) azzal, hogy emberek vagyunk.
Van viszont Akire nézhetünk és Akibe kapaszkodhatunk és így a hitetlenség bukásából felállhatunk!
És ahogyan a drága Ernő barátom mondta: fontos, hogy megbocsássunk magunknak!

Az Úr Jézus nevében kérni azt jelenti: az Ő akarata szerint imádkozni

Egy korábbi bejegyzésben írtam az imáról és Isten akaratáról - ahogyan én látom.
(http://jezus-tanitvanysagra-hivott.blogspot.hu/2014/08/az-imaink-es-isten-akarata.html)

Az egyik fő gondolata ez volt:

"Bennem tehát ezt alakította ki Isten, nem tanultam más embertől, hanem Isten és az Ő igéjének munkája ez: az imádságom nem az én, hanem Isten akaratának megvalósulásáról szól. Mert számomra sokkal fontosabb az Ő akarata, mint az enyém és hiszem, hogy sokkal jobban tudja, mi számomra az Ő szerinte való jó, mint én."

Az utóbbi időben, és ez alatt azt az 1-2-3 évet értem, amióta tanítványul szegődtem, megfigyeltem, hogy ez Isten módszere velem:

Sok csendesség és ima alatt, gyötrelmek súlya alatt, szorító helyzetekben, amikor hozzá kiáltok, előhoz bennem valamit, felismerésre jutok dolgokkal kapcsolatban, amelyek lassan-lassan meggyőződéssé formálódnak. Mivel ezek számomra új gondolatok, először bátortalanul vallom, aztán Isten egyre inkább megerősíti bennem, majd amikor már meggyőződésemmé vált, elkezdi adni a megerősítéseket. És ezt nagyon szeretem :-)

Erről a folyamatról itt is írtam:
http://jezus-tanitvanysagra-hivott.blogspot.hu/2014/08/husegunk-kiprobalasa.html



Most is így történt. :-) Már megint :-)


Szóval az imáinkról és Isten akaratáról leírt korábbi gondolataimban volt egy ilyen is:

Ján 16:23  És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.

Úgy hiszem, csak akkor beszélhetek, kérhetek én Jézus nevében, ha ismerem Őt és az Ő akaratát. Számomra a Ján 16:23 ezt jelenti.


Ma reggel aztán William MacDonald Az igazi tanítványság című füzetében ezt olvastam:

Az Úr Jézus nevében kérni azt jelenti: Az Ő akarata szerint imádkozni. Ha valóban az Ő nevében kérünk, ez annyi, mintha Ő maga kérné Istentől. "És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban." (Jn 14,13-14).

"Bizony, bizony mondom nektek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja nektek." (Jn 16,23) - "Ismét, mondom nektek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Mt 18,19-20).

Az Ő nevében kérni azt jelenti: Ő fogja kezemet és Ő vezet bele az imádkozásba: azt jelenti - ha szabad így mondanom -, hogy ott térdel mellettünk, és hogy az Ő kérései áradnak bele a szívünkbe. Ezt jelenti az  Ő nevében kérni. Az Ő neve: Ő maga, az Ő lénye és ezért "Jézus nevében" kérni azt jelenti, hogy kérésünk megegyezik az Ő jó akaratával.

Dicsőség Istennek! Ő hűséges, és ha keressük Őt, Ő százszor inkább ragaszkodik hozzánk!!! :-) Megmutatja nekünk az Ő szívét és átformálja a mienket.

A hit valami nagyon okos dolog

"A hit nem a lehetőségek birodalmában működik. Isten dicsősége nem lehet nyilvánvaló abban, ami emberileg lehetséges. A hit ott kezdődik, ahol az ember hatalma véget ér."
William MacDonald

"A hit területe odáig terjed, ahol a valószínűség megszűnik, és ahol a látás és értelem csődöt mondanak."
Müller György

"A hitetlenség azt mondja: Hogyan lehetséges ez vagy az? Teli van 'hogyan'-nal. De a hit egyetlen nagy feleletet ismer a tízezer hogyanra: Isten!"
C.H.Mackintosh

Luk 1:37 Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
1Móz 18:14 Avagy az Úrnak lehetetlen-e valami?
Luk 18:27 Ő pedig monda: Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.

Tudjátok, valójában a hit valami nagyon okos dolog. Ugyan mi lenne okosabb, mint ha a teremtmény bízik Teremtőjében? Őrültség-e hinni valakiben, aki sem hazudni, sem hibázni, sem tévedni nem tud? Istenben bízni a legokosabb, legértelmesebb, legbölcsebb dolog, amit ember tehet.
:-)

És Isten mégis létezik - Werner Gitt

Most akadtam rá egy oldalra, ahonnan letölthetőek a Werner Gitt által írt traktátusok magyar nyelven :-)

Hamarosan előadásokat tart Werner Gitt Magyarországon. Kíváncsian várjuk, a fiammal mindenképpen el szeretnénk menni legalább egy előadására.

És mégis létezik – a mi Istenünk!

Álom és ébredés

Ma éjjel ismét a gyermekeim édesapjáról álmodtam. Atléta volt rajta, amúgy otthoniasan, mint rég. Borostás volt. Arra emlékszem, hogy jó volt a közelében lenni. Jó volt rádöbbenni, hogy mégis él: egyszer csak bekattant, hogy "Úr Isten, én azt álmodtam, hogy meghalt! És álmomban én sokat, nagyon sokat sírtam!" Aztán: "De hiszen ez csak álom volt! Mégis él!"

Aztán felébredtem.... Hajnali három óra volt... Nem tudtam visszaaludni...

Hűségünk kipróbálása

Egyszer egy kedves barátnőmnek beszéltem arról, milyen sok mindent megváltoztatott bennem Isten az elmúlt 1-2-3 év alatt. 
Karizmatikus közegből jőve, sőt akkor még ott élve, számomra addig ismeretlen területeket világított meg és lassan megváltozott a gondolkodásom. (Erről a folyamatról majd szeretnék később bővebben írni.) Kezdtem teljesen másképp látni Istent, az Ő jellemét és kezdtem teljesen másképp gondolkodni a hozzá való ragaszkodásomról. Végső soron ez vezetett ahhoz, hogy fájdalommal, de elbúcsúzzak az első gyülekezetemtől. 

Azután, hogy erről beszéltem a barátnőmnek, úgy 2013. nyarán-őszén, nemsokára találkoztam ezzel az áhitattal, amely ismét megerősítésül szolgált számomra.

Nagyon szeretem Istennek ezt a természetét, ezt a játékát velem, hogy kimunkál bennem valamit, sokszor kínnal-keservvel és gyötrelmek árán megtanít valamire, és amikor felismerésem lesz, jönnek a megerősítések, a visszaigazolások.

Ilyen volt ez az alábbi írás is.

HŰSÉGÜNK KIPRÓBÁLÁSA

"Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukat munkálja" (Róm 8,28).

Csak a hű lélek hiszi, hogy Isten irányítja a körülményeit. Külső körülményeinket illetően sok szabadságot engedünk meg magunknak. Nem hisszük, hogy Isten ereje ott van mögöttük, bár mondjuk, hogy hisszük, mégis a történéseket úgy vesszük, mintha emberektől indulnának ki. Minden körülmény közepette hittel teljes csak az lehet, aki egyetlen hűséget ismer csak: az Ura iránti hűséget. Isten hirtelen változást enged meg körülményeinkben és akkor ébredünk rá, hogy hűtlenek lettünk hozzá, mert nem ismertük fel, hogy mindent Ő rendezett így. Nem láttuk meg, mi volt a célja, és most az a bizonyos eset soha nem fog megismétlődni az életünkben. Mindig itt következik be a hűség próbája. Ha megtanuljuk imádni Istent a szorongató körülmények között, két másodperc alatt változtathat rajtuk, amint neki tetszik.

A Jézus Krisztushoz való hűséget nem tartják nagyra manapság. A munkához, a szolgálathoz és minden máshoz hűek vagyunk, csak azt ne kérjék tőlünk, hogy hűek legyünk Jézus Krisztushoz. Sok keresztyén rendkívül türelmetlen, amikor a Jézus iránti hűségről beszélnek nekik. Urunkat keresztyén munkatársai jobban megfosztják trónjától, mint a világ. Istenből áldást osztogató gépet csinálnak, Jézus Krisztust pedig besorolják a többi szolga közé.

Nem az a fontos, hogy mi dolgozzunk Istenért, hanem hogy olyan hűségesek legyünk hozzá, hogy Ő végezhesse el a munkáját általunk. "Számítok rá, hogy a végsőkig szolgáltok nekem, nem panaszkodtok s részemről nem vártok magyarázatot." Isten úgy akar felhasználni minket, mint ahogyan saját Fiát felhasználta.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

=====

TEST OF FAITHFULNESS

We know that all things work together for good to those who love God . . . —Romans 8:28

It is only a faithful person who truly believes that God sovereignly controls his circumstances. We take our circumstances for granted, saying God is in control, but not really believing it. We act as if the things that happen were completely controlled by people. To be faithful in every circumstance means that we have only one loyalty, or object of our faith— the Lord Jesus Christ. God may cause our circumstances to suddenly fall apart, which may bring the realization of our unfaithfulness to Him for not recognizing that He had ordained the situation. We never saw what He was trying to accomplish, and that exact event will never be repeated in our life. This is where the test of our faithfulness comes. If we will just learn to worship God even during the difficult circumstances, He will change them for the better very quickly if He so chooses.

Being faithful to Jesus Christ is the most difficult thing we try to do today. We will be faithful to our work, to serving others, or to anything else; just don’t ask us to be faithful to Jesus Christ. Many Christians become very impatient when we talk about faithfulness to Jesus. Our Lord is dethroned more deliberately by Christian workers than by the world. We treat God as if He were a machine designed only to bless us, and we think of Jesus as just another one of the workers.

The goal of faithfulness is not that we will do work for God, but that He will be free to do His work through us. God calls us to His service and places tremendous responsibilities on us. He expects no complaining on our part and offers no explanation on His part. God wants to use us as He used His own Son.

From the book „My Utmost for His Highest” by Oswald Chambers

Az imáink és Isten akarata

Sokat elmélkedek az imáról, az imádkozásról...

Az alábbiakat 2014. február elején írtam valakinek. Volt egy rövid beszélgetésem az illetővel, amely során azt mondtam Neki, nem hiszem, hogy Isten akarata a mi imáinkon múlik, nem hiszem, hogy az én imám megváltoztatja Isten akaratát.

Nem volt idő erről többet beszélnünk, de azt azonnal láttam, hogy félreértett.

Ezután írtam Neki az alábbiakat.

"Előre bocsájtom, hogy szinte ima-függő vagyok és azt is, hogy kitartóan keresem Isten akaratát.

Meghajlok Isten szuverén döntései előtt és ilyen hozzáállás van a szívemben az imákat illetően is.

Ebben a témában is számomra a legfőbb mérce Jézus.

Máté 26:41 - 26:42

41   Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen.

42   Ismét elméne másodszor is, és könyörge, mondván: Atyám! ha el nem múlhatik tőlem e pohár, hogy ki ne igyam, legyen meg a te akaratod.

Számomra a 41. vers arról is szól, hogy amíg imádkozásban vagyunk, meg sem közelíthet semmiféle kísértés minket, mert a kapcsolat az Atyával védelmet jelent. A 42. pedig a lényeg: tárjam fel szívem kéréseit, de ne az én akaratom, hanem az Atya akarata legyen meg.

Nagyon szeretek imádkozni. Számomra ugyanis az ima kommunikáció. Nem is akármilyen. Semmivel nem cserélném fel azt az érzést, amikor az Úrral beszélgetek. Semmivel. Nekem nincsenek meg erre a megfelelő szavaim, de aki átéli, tudja, milyen mennybéli érzés az.

Számomra az ima – most már – nem a saját magam által kitalált és öncélú vágyaim, kéréseim felsorolása. Soha nem hozok már semmilyen kérést úgy az Úr elé, hogy ne tegyem hozzá: legyen meg a Te akaratod.

Sok évvel megtérésem előtt agykontrolloztam. A gyakorlatban ugyan hála Istennek nem, de két tanfolyamot is elvégeztem.

Amikor megtértem, elkezdtem gondolkodni azon, miért nem jó az agykontroll. Azt hallottam, hogy nem jó, nem Istentől való, de nem értettem, hiszen jó dolgok megvalósulása a cél - gondoltam. Akkor mi a baj vele?

A válasz, amire rávezetett Isten az volt (túl persze az azóta megértett szellemiségen felül), hogy az agykontrollosnak esze ágában sincs Isten akaratát kutatni. Kitalál magának valamit, ami persze lehet jó és hasznos dolog is, és azt tűzi ki maga elé.

Aztán megtérésem után (nem elhanyagolható körülmény, hogy nem volt biblia iskola és lehetőség nagyon arra sem, hogy az ember kérdezzen a bölcsektől) kerestem arra is a választ, hogy ha igaz az, hogy az imáinkat meghallgatja Isten, akkor mi alapján dől el, hogy mégis teljesül-e vagy sem.

Nekem ez az ige volt a válasz:

1Ján 5:14  És ez az a bizodalom, amellyel ő hozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket:

Ha kérünk valamit az Ő akarata szerint!

Aztán nem olyan túl régen, pár hónapja, egy csendesség alatt tanított Isten engem ezzel az igeverssel kapcsolatban:

Zsolt 37:4  Gyönyörködjél az Úrban, és megadja neked szíved kéréseit.

Mégpedig arra tanított, hogy ez nem azt jelenti, hogy az én általam fontosnak tartott kéréseimet teljesíti az Úr, hanem azt, hogy a szívemre helyezi azokat a kéréseket, amelyek Ő szerinte fontosak.

Pár héttel később, mikor ezt egy társaságban meséltem, mondta egyikük, hogy Schlingloff Sanyi (egy gyülekezeti és biblia iskolai tanító) is erről beszélt, Őt is erre tanította Isten. És ha ez nem lenne elég meggyőző a Szent Szellem egységes munkájára, később megnéztem szavanként ezt a verset. A szó, amely kérésnek van fordítva, jelent imát is. Tehát szívemre helyezi a kéréseket, imákat.

Bennem tehát ezt alakította ki Isten, nem tanultam más embertől, hanem Isten és az Ő igéjének munkája ez: az imádságom nem az én, hanem Isten akaratának megvalósulásáról szól. Mert számomra sokkal fontosabb az Ő akarata, mint az enyém és hiszem, hogy sokkal jobban tudja, mi számomra az Ő szerinte való jó, mint én.

Ján 16:23  És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.

Úgy hiszem, csak akkor beszélhetek, kérhetek én Jézus nevében, ha ismerem Őt és az Ő akaratát. Számomra a Ján 16:23 ezt jelenti.

Jézus imádságra tanítása is Isten akaratának megvalósulására helyezi a hangsúlyt szerintem:

Máté 6:9 - 6:13

9   Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;

10   Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.

11   A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.

12   És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek;

13   És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!

A szuverén Isten akaratának elfogadása, bármi legyen is az, fontosabb számomra, mint az, hogy kiimádkozzak Tőle valamit, ami nincs az akaratában.

Sokat imádkozom, nagyon sokat. Nagyon nehezek a körülményeim, sok terhem van, erről nem sokan tudnak. Rengeteg bizonyságom van imameghallgatásokra. Mélyen hiszem, hogy Isten cselekszik az életünkben az imáink hatására. Ezért a közbenjárás is a szívemen van mindig.

De nem szeretnék – ahogyan Oswald Chambers írta – áldást osztogató gépet csinálni Istenből, Jézust pedig besorolni a teljesítő szolgák közé. (Itt van az említett írás: http://jezus-tanitvanysagra-hivott.blogspot.hu/2014/08/husegunk-kiprobalasa.html  )

Azért is töltök sok időt imában, mert számomra azok a percek, órák a béke és megnyugvás szigetei. Szorongatóak a körülményeim és csak Istentől remélek szabadulást. Az Ő jelenléte önmagában szabadság.

De bármilyen nehéz is néha kimondani, mégis az az imám, hogy mindig azt mondhassam: ne az én akaratom, hanem a Tied legyen meg Uram. Imádkozom azért, hogy tudjam magam minden nap megtagadni, felvenni a keresztet és követni Jézust és a magam akaratát Isten akaratának alárendelni. Engedelmesség. Szeretnék ezzel kelni és ezzel feküdni.

Nagyon sokszor nem tudjuk, mi van Isten akaratában. Imádkozunk gyógyulásokért, helyreállásokért, megtérésekért, sok mindenért, amiről hisszük, hogy az Ő akaratában van. Isten vizsgálja a szívünket és fontosak számára az imák. Ami Isten számára fontos, az nekem is az. Ezért is nagyon fontos számomra az imádkozás. És fontos számomra a Mindenható szuverenitása előtti meghajlás, ezért nem kutatom, mikor miért találnak meghallgatásra az imáink és mikor miért nem. Mert Ő így dönt, ez az akarata és kész.

Az én részem, hogy imádkozzak a Teremtőhöz!"